Nyaralás - Platamon vára

Végre elérkeztünk az utolsó nyaralós bejegyzéshez (kb egy fél év elteltével :) ).

Utolsó napon végre eljutottunk oda, hogy elmenjünk a szomszédos faluba és megnézzük a várat. Egész héten készültünk rá, hol többen, hol kevesebben és végül csak hárman mentünk el és a másfél órás sétálást is átváltottuk taxira. Kora délután mentünk, rajtunk kívül nem sok ember volt, így szép nyugodtan tudtunk végignézni mindent. A várból gyönyörű kilátás volt a környékre, egy egész délutánt is el tudtam volna ott tölteni.

Platamon vára egy olyan vár volt a Bizánci korban, amely elhelyezkedésének köszönhetően tudta Görögország egyik főútvonalát ellenőrizni. Azaz rálátással a Macedónia és Thesszália között vezető Tembi útra. Az ókori források segítségével az ásatások során megtalálták itt Herakliont.

A vár sokszögű fallal körülvett, 8 bástyával erősített. A délnyugati oldalán fallal leválasztva található a fellegvár. Az ásatások során két torony és több lakóház maradványait találták meg.

A török időkben a város falait nem bontották le, mint ahogy más várakkal előfordult. Hanem a Törökök kijavították, megerősítették, hogy védelmet nyújtson a támadók és a kalózok ellen.

Miután körbejártuk a várat, lesétáltunk a városba és beültünk enni egy helyre. Itt volt egyedül az, hogy nem volt kedves a személyzet és azt sem értékelték hogy próbálkoztunk görögül beszélni velük.

Tartalmas nyaralás volt és nem is nagyon akartam hazajönni, vissza a kb 17 fokba és olyan jó volt most is visszanézni a képeket! :) Jó lenne még vissza menni, de majd meglátjuk! :)

Nyaralás - Hajókirándulás

Vasárnap mentünk hajókirándulásra és ez volt a legeslegjobb nap az egész nyaralás alatt. Már nem emlékszem pontosan hánykor indultunk, de nagyon korán és kb két óra volt, mire a kikötőhöz értünk busszal. Odafelé sikerült egy kicsit aludni is. Borúsan indult a reggel, kicsit aggódtam is, hogy fázni fogok, és hogy esni fog, egy hajó kirándulásnál elég nagy hátrány lett volna az egész napos eső. A hajón több nemzetiségű csoport is volt, a görögre emlékszem még a magyaron kívül.

Szép lassan csak kezdett azért jobb idő lenni és amikor már kezdett kissé monotonná válni a hajókázás, akkor nekiálltak mindenkit kiterelni a hajó hátuljáról, a székeket elpakolták és kezdődhetett a tánc. Próbáltak görög táncokat tanítani, nagyon jófej volt a kapitány, aki magyarul is beszélt egész sokat. Végül egy nagy Metaxás üveggel járt körbe és amikor úgy gondolta, hogy megérdemeljük, akkor mindenki kapott belőle egy kicsit. Elég nehéz dolgunk volt, pont akkor himbálózott legjobban a hajó, amikor mi ugrabugráltunk, de nagyon jól éreztük magunkat.

A nagy táncolásban majdnem meg is érkeztünk Skopelosra, ezen a szigeten forgatták a Mamma mia című filmet. Először a sziget fővárosában kötöttünk ki és itt csavarogtunk egy kicsit. Itt van aza templom, ahol a film végén az esküvős jelenet volt. A városban tipikus görög utcák voltak, minden fehér és kék, szűk kis utcákkal. Szerencsére most már a nap is kisütött. Sajnos kicsit kevés volt az idő, elsétálgattam volna még egy kicsit itt. De mentünk tovább, és amiért rossz idővel indultunk, ezért a kapitány még egy strandot beiktatott a programba.

A következő strandon nagyon rövid időre álltunk meg, 30-45 percre. De itt nagyon szép volt a víz, gyorsan fürödtünk egyet, ettünk egy fagyit és már le is telt az idő. Ezután még egy standon megálltunk, itt kicsit hosszabb volt az idő, de már nem sokat fürödtünk.

Hazafelé kicsit összebarátkoztunk a kapitánnyal és láttunk delfineket is :) Egy pár percig kísérték a hajót. A delfinek után végignéztük a naplementét, ami gyönyörű volt. Jött még egy kis táncolás és már vissza is értünk a kikötőbe.

Nyaralás - a többi nap

Sajnos túl sokáig halogattam a nyaralás leírását, már nem teljesen emlékszem, hogy mi melyik nap történt. A Meteorák utáni napon nagyrészt csak strandoltunk. Még előző este láttuk, hogy a hegyoldalon, a messzi távolban ég az erdő. A görögök nem siették el a tűzoltást, csak reggel kezdtek neki. Helikopterekkel oltatottak és a vizet a tengerből merték ki, nem is messze onnan, ahol mi fürödtünk, látványos is volt. 

Egyik nap jó nagy hullámok voltak, jókat lehetett ugrálni a vízben. Szabi és egy másik srác rákapott a búvárkodásra (mert a parthoz közel már nem nagyon lehetett szép kagylókat találni), Szabi is vett búvárszemüveget és beljebb mentek, ahol mélyebb a víz. Egész sok nagy kagylót összeszedtek. Én nem nagyon mertem búvárkodni, de egyik délután elsétáltunk Platamonasig, mert arrafelé voltak kevésbé zsúfolt részek is, ahol több kagylót lehetett találni. Errefelé egyre kövesebb volt a part, a végén már nagyon nehezen lehetett haladni, mert papucsban nem volt jó menni, a nélkül pedig törték a lábunkat a kövek.

Péntek reggel volt egy piac is, korán keltünk és szépen elsétáltunk. A bazáros részén nem sok időt töltöttünk, nem sok érdekes volt, viszont a kajás része annál jobb volt. Volt ott mindenféle jó, házi bor és cipuró (itt jól bevásároltunk), kimérős fűszerek, mindenféle ízesítésű olívabogyó, zöldségek gyümölcsök. egy kis bódénál letelepedtünk reggelizni, még akkor izzították be a grillt, de megérte várni, nagyon finom szuvlakis szendvicset vettünk.

Egy párszor elmentünk étterembe is vacsorázni, kétszer ugyanoda, az nagyon jó hely volt. Direkt volt minden nemféle nemzetiségű pincér, így mi is egy magyar pincért kaptunk. Így meg tudtuk kérdezni, hogy mit ajánl, nagyon finom halakat és tengeri herkentyűket ettünk. Utolsó este egy pizzázóba mentünk, na az nekem nem igazán jött be. Közben pedig készülőben volt a vihar, hatalmas nagy szél volt, le kellett húzni műanyag ponyvákat, hogy ne fúljon minden el a szél a teraszon.

Egyik este elmentünk Platamonasba bulizni, előtte pedig az egyik teraszon melegítettünk. A görögöknek nem nagyon tetszett, hogy magyar dalokat énekelünk, de aztán csak elindultunk és átsétáltunk, ahol nem igazán volt valami nagy éjszakai élet. Bementünk egy helyre, de hamar meguntuk és egy páran hazamentünk, de már taxival.

Ez most elég összevisszára sikeredett, de a kirándulásokról még külön mesélek.

Meteorák

Rögtön másnap kirándulással indítottunk a Meteorákhoz. Kb 6-kor indultunk, szóval nem aludhattunk valami sokáig, de megérte. Kb 2 órát buszoztunk, aztán először egy kis ikonkészítő műhelybe látogattunk el, ahol egy nő gyorsan elhadarta, hogy készülnek az ikonok és rátért milyen kedvezményeket kap a csoport a boltban. Aranyos volt egyébként, mert görög létére magyarul mondott mindent. Ez egyébként nagyon szimpatikus volt, a legtöbb helyen Nei Poriban is beszéltek egy pár szót vagy mondatot magyarul. Mi pedig tanultunk egy kicsit görögül mielőtt mentünk, úgyhogy egész sokat használtuk a görög/magyar keverék nyelvet. A boltban nem nagyon vettünk semmit, csak egy pár képeslapot és Szabi lealkudott kb negyedére valami vázát az egyik srácnak.

Miután innen tovább indultunk már nagyon szép volt a kilátás. Nagyon jól néznek ki ezek a magas sziklák a tetején a kolostorokkal. Egyszerűen hihetetlen, hogy tudták őket oda felépíteni. Először még csak egy kis pihenőnél álltunk meg, ahol lehetett nézelődni, sziklára mászni. Ez után pedig bementünk az egyik kolostorba. Ide csak hosszú szoknyában, férfiaknak pedig hosszú nadrágban lehet bemenni. Nekem még akkor nem lett meg a bőröndöm, így rövidnadrágban voltam és Szabitól kölcsönöztem egy pólót, A bejáratnál pedig adtak nagy kendőket, amit meg lehetett kötni hosszú szoknyának. (Mondanom sem kell, nagyon "jól" néztem ki ebben a szerelésben. Bent volt egy kis idegen vezetés, utána pedig lehetett bóklászni kb egy órát, ami még sok is volt, mert nem volt túl sok látnivaló. 

Ezt követően még átmentünk egy másik, apácák által lakott kolostorba, ide már nem mindenki ment be. Én úgy voltam vele, ha már ott vagyok, bemegyek. Itt már szigorúbbak voltak az apácák, a másik helyen csak egy szerzetest láttunk a kertben, itt viszont több apáca is tartotta a frontot és őrizte a rendet. Itt nem is időztünk valami sok időt, kisebb is volt, mint az előző, viszont itt volt virágos és fűszernövénykert is.

Ezt követően még ebédeltünk és mentünk is vissza Nei Poriba. Útközbe leadták a bőröndömet az utazási irodánál, így után végre átöltözhettem. 

Azt terveztük, hogy egy kis fürdést követően átsétálunk Platamonasba, a következő településre. Ebből az lett, hogy fürödtünk egyet és nagy nehezen elindultunk, de kb csak félútig jutottunk. Ott még beültünk egy helyre, Szabi pedig próbált ouzot alkudozni. Az árból nem nagyon akartak engedni, de végül kaptunk az innivalók mellé egy kis ingyen kaját. Voltak kis halak valamiféle panírban, azok nagyon finomak voltak.

Amíg a másik lánnyal elmentünk a mosdóba, Szabi és egy pár másik srác elindultak szuvenír boltba, amiből az lett, hogy eltűntek (később beléjük botlottunk a parton, ők közben fürödtek egy párat), így nélkülük indultunk vissza a szállásra. Nem siettünk, közben meg-meg álltunk léghokizni, vagy meginni valamit és végül gondoltunk sétálunk még egyet a parton, és épp ott sikerült a partra menni, ahol Szabiék is voltak. Jó hosszú nap volt, egyikünket sem kellett altatni. :)

Nyaralás 1. - Utazás és az első nap

A gépünk este 23.45-kor indult, én már nagyon türelmetlen  voltam, alig vártam, hogy indulhassunk a reptérre. Ez volt az utolsó járat a terminálról,  így gyorsan átjutottunk az átvilágításon,  nem volt sor.  Sajnos a boltok is már bezártak, így nem lehetett nézelődéssel eltölteni az időt. Nagyon sok kisgyerekes család is ezzel a géppel utazott és a gyerekeknek még este 11-kor is volt erejük körbe-körbe szaladgálni és kiabálni. Szóval nem nagyon lehetett pihenni.

A gép késve indult egy kicsit, de ezen kívül teljesen jó volt. Kényelmes volt, finom volt a kaja, és még filmet is lehetett nézni. Aludni sajnos nem nagyon tudtunk. Istanbulban szálltunk át, itt körbe néztünk egy kicsit a reptéren de nagyon sok ember volt és minden nagyon drága volt. Szerencsére nem kellett sokat várni és indulhattunk tovább Thessalonikibe. Ez csak egy órás út volt, ami el is telt az evéssel (nekem még sietnem is kellett, hogy befejezzem,  mert márt jöttek is összeszedni a tálcákat). Thessalonikibe gyorsan átmentünk az ellenőrzésen, mert rajtunk kívül  nem sok embernek volt még EU-S útlevele azon a járaton. Szabi bőröndje kb 5 perc alatt meglett, az enyém pedig csak nem akart előkerülni... Kb egy órát vártunk, addig tartott amíg befejezték a bőröndök kipakolását, de az enyém csak nem lett meg.... Itt én már teljesen kétségbe estem, Szabi pedig elkezdett intézkedni. Kiderült, hogy valószínűleg Istanbulban maradt, majd a következő  járattal eljön,  de amint van valami hír hívni fognak, vagy este hívjam én őket.. Persze nem hívtak és a telefont se vették fel... de másnap délután megérkezett a csomagom Nei Poriba.  Addig nem volt semmi váltóruhám,  úgyhogy vettünk egy bikinit és kölcsöztem egy pólót  Szabitól.  De azért  nem volt túl kellemes ez a másfélnap, főleg úgy, hogy nem tudtam elérni az árukezelő céget.

Miután tovább indultunk a reptérről még tettünk egy pár órás sétát Thessalonikiben.  Sajnos utólag derült ki, hogy nem jó a memóriakártya a fényképezőgépünkben, így erről a napról nincsenek képeink. Itt kicsit nehezen viseltük a meleget, sok volt a 15 fok után. De ezen kívül szép volt, itt nem vlt sok túrista. Kb 5 körül érkeztünk  meg Nei Poriba a szállásunkhoz. Csatlakoztunk a többiekhez, de sok mindent ezen a napon már nem csináltunk. Csak fürödtünk, ettünk, aztán én hamar lefeküdtem aludni. Másnap korán keltünk, mert mentünk a Meteorákhoz kirándulni.

Hurrá nyaralunk! :)

Január óta várunk erre a napra, akkor foglaltuk le a nyaralást. Nagyon készültünk rá, én már bepakoltam a fél házat is. És már csak egy pár óra és indulhatunk! :) Egy hétig elfelejthetjük az esőt és a 15 fokos angol nyarat! 

Vigyázz Nei Pori, jövünk!! :) :) :)

We love Manchester 10K

Már régóta szemezgettem egy hosszabb távú futóversennyel, de végül sosem volt bátorságom benevezni. Mindig csak vágyakozva nézegettem más futós képeit, hogy milyen jó lenne, ha én is elmennék egyre. Végül csak rávettem magam és egyáltalán nem bántam meg, nagyon élveztem! :)

Sajnos felkészülni nem tudtam annyira, mint szerettem volna, nem jutottam el elégszer futni és 10 km-t is csak egyszer futottam a versen előtt.Az elmúlt egy hónapban nem is ettem éppen a legrendesebben és azért féltem, hogy hogy fogom bírni. Sajnos Szabi nem tudott velem jönni, így egyedül indultam el. Persze biciklivel félútig jutottam, utána csak kavarogtam, így inkább átszálltam a biztos villamosra. Most pont felújítják a villamosvonalat, így mindenképp be kellett volna bicikliznem a belvárosba. Mindenesetre villamossal extra időben ott voltam. Sokat gondolkozta, miben is kéne futni, mert az idő nem volt éppen a legjobb. Volt nálam hosszú és rövid ujjú is, végül a hosszú mellett döntöttem. Aztán amikor elindultunk, persze kisütött a nap, de a végén meg elkezdett esni az eső, szóval egyik sem lett volna tökéletes választás. 

Még sosem voltam ilyen versenyen, fogalmam se volt, hova kéne pozicionálnom magam. Csak egy jelző volt, volt egy ember, aki pontosan egy óra alatt futja le a 10 km-t, ő kapott egy nagy jelző rudat és az alapján próbáltam belőni magam, inkább a mezőny vége felé. Utólag állhattam volna egy kicsit előrébb is, mert az első pár km alatt elég sok embert kellett kerülgetni. Voltak akik már az első kilométereknél megálltak sétálni. De mindig jó érzés volt, amikor leelőztem egy-egy embert :) De voltak nagyon elvetemült emberek. Volt, aki babakocsit tolva futott és nem egy olyan is, aki jelmezben futott.

Végül sokkal jobban bírtam, mint számítottam, pedig szintkülönbség is volt az útvonalon. Nem is volt szenvedős része, a végén kezdtem inkább egy kicsit unni. Félúton volt frissítés, de akkor nem sokat ittam. Egy darabig cipeltem magammal az üveget, mert sajnáltam majdnem fél kiter vizet kidobni, de aztán csak letettem. a végén pedig már elfogyott a frissíts, mire beértem. Pedig utánam azért még sokan voltak, szóval ez a része nem volt éppen a legjobban megszervezve....

A leggyorsabb emberek 30 perc alatt futották le a 10 km-t! Számomra ez teljesen felfoghatatlan (persze, lehet hogy ez a normális, de nekem nagyon meglepő volt).

Az én időm 1 óra 2 perc lett, meg lehetett volna az egy óra is, mert maradt még bennem bőven erő. csak az elején nem mertem annyira gyorsan kezdeni. De majd legközelebb! Mindenesetre nagyon büszke vagyok magamra :)