Steakezés

Szabi már egy ideje mondogatta, hogy el szeretne menni steaket enni, én pedig nem voltam ellenére a dolognak. Végül tegnap mentünk el a kinézett étterembe.

Maga a hely elég puccosan nézett ki. Már a recepciós pultnál elvették a kabátunkat és betették a ruhatárba (ez egy szekrény volt). Belül minden fekete és fekete-fehér tehenes mintás volt, nagyon csilli villi csillárokkal. Engem egy picit frusztrált is a hely, nem éreztem magam oda valónak. Pedig mi is szépen fel voltunk öltözve, nem volt azzal gond. Ár tekintetében annyira nem volt vészes (én többre számítottam a végösszegnél). 

A személyzet nagyon kedves volt, az elején kihoztak egy nagy fa tálon mindenféle hússzeletet és elmagyarázták, hogy melyikről mit kell tudni. Ez hasznos volt, mert voltak az étlapon olyan megnevezések, amikről fogalmam sem volt. Én végül az ebéd menüből választottam egy kisebb steaket és egy desszertet, Szabi meg egy nagyobb steaket (de hogy pontosan milyen félét azt már nem tudom). Furcsa volt, hogy normális itallapot nem is kaptunk, csak borlapot. És amikor megkérdeztük, hogy üdítő van-e, akkor azt mondták, hogy igen van, kóla vagy limonádé.... Hát ez elég szegényes felhozatal volt egy ilyen puccos étteremhez képest.

A kaja végül jó volt, nem tudnék semmi rosszat mondani rá, de ettem már sokkal sokkal finomabbat is otthon egy kisebb étteremben. Utána pedig a desszertemre olyan sokat kellett várni, hogy azt már rég el is felejtettem, hogy mit rendeltem. Ettől sem voltam nagyon oda, valami diós-mandulás tészta volt, meg kaptam mellé egy kis vanília fagyit. 

Összességében én inkább csalódottan, mint elégedetten távoztam. Hiába volt a hely szép, a személyzet kedves, a steak sem volt rossz, de valahogy mégis az maradt bennem, hogy jobbat vártam. Ráadásul bent elég hűvös is volt, amire a desszertemre vártunk, már fáztam. 

Legközelebb inkább valami kisebb helyet fogunk kipróbálni. 

Karácsony

Ez az első olyan Karácsony, amit nem otthon töltöttem/töltök a családdal. Éppen ezért nagyon készültem rá,  megpróbáltam egy kicsit idevarázsolni az otthoni hangulatot. A hétvégén megterveztük mi legyen az ünnepi menü és be is vásároltunk hozzá, hogy ne kelljen az utolsó pillanatokban kapkodni. Az ajándékokat már korábban megvettük, így az is ki volt pipálva. 

A karácsonyi készülődést vasárnap mézeskalács sütéssel és fa beszerzéssel kezdtem. Még jó időben kinéztük a közeli boltban, hogy milyen fát fogunk venni. Kicsit, de élőt. Addig addig halogattuk, hogy mire a hétvégén odajutottunk, már elfogyott. De nem csak ott, szinte mindenhol. Az angoloknál nem tudom mikor szokás feldíszíteni a karácsonyfát, de nagyon sok helyen már több hete az ablakban állt a fa teljes díszben. Úgyhogy én már el is kezdtem bepánikolni, hogy honnan lesz most akkor nekünk fánk. Szerencsére az egyik lány tudott még egy helyet mondani, hogy hol lehetett még fát kapni, választék is volt. Végül műfenyőt vettünk, mert az élők hatalmasak voltak (igaz, hogy ugyanezen az áron kb 160 centis élő fát kaptunk volna, de nem akartunk olyan nagyot). A lány, aki javasolta a helyet el is vitt munka után kocsival és haza is hozott, mert amúgy is erre jött volna és utána vissza is vitt a biciklimért. Ilyen egyszerűen lett végül fánk. 

A mézeskalács tésztája most egész jól sikerült, csak az itteni sütő olyan buta. Nem süt alulról és hiába teszem légkeverésesre, valahogy akkor se akar megsülni semminek az alja. Az első adag elég betonkemény lett pont emiatt, mert a teteje már jó lett volna, de az alja meg nem. Aztán mérgembe sokkal feljebb vettem a hőfokot és így a többi már jól meg sült, csak nagyon oda kellett figyelni, hogy ne égjen meg. Aztán hétfőn ki is díszítettem őket (vagyis csak a felét, mert elfogyott a mázam). Szépek lettek :)

Kedden következett a torta. Oreo tortát csináltam, e szerint a recept szerint. A tortalap elég vacak lett, de a krémje valami isteni finom. Úgyhogy el fog fogyni. A torta után még megcsináltam a karácsonyi likőrömet is, ami egy kicsit erősre sikerült. Pedig csak fele annyi alkoholt tettem bele, mint amennyit a recept írt és sokkal több tejszínt. Jó sűrű is lett tőle, már már kicsit olvadt fagyi állaga van. A végeredmény finom lett, de erős.

Szerdán pedig jöhetett az ünnepi menü :) Csirkeraguleves, másodiknak pedig bárányos ragu. Közben pedig Sissit néztem, mert azt otthon mindig leadják a tévében karácsonykor és mindig megnézzük. A végeredmény nagyon jól sikerült, minden nagyon finom lett. Büszke is vagyok magamra. A késői ebéd után feldíszítettük a karácsonyfát és jöhetett az ajándékozás. Azért egy picit elpityeregtem magam, amikor az otthonról kapott ajándékokat kibontottam. Szeretek karácsonykor otthon lenni, úgyhogy nehéz volt most ilyen távol lenni. 

Este bementünk a belvárosba, mert mindenkitől azt hallottuk, hogy 24-én itt nagy bulik vannak.  Hát elég kihalt volt a város. Találkoztunk két sráccal, az egyik Szabi ismerőse volt, velük kerestünk valami helyet ami még nyitva van. Végül sikerült találnunk egy kocsmát, ahol még a zene is jó volt, csak nagyon nagyon hangos. Nehezen lehetett beszélgetni. Egy sör után már azt mondta a csapos, aki a tulaj is volt egyben, hogy zár. Fel is öltöztünk és indultunk volna kifelé, amikor láttuk, hogy mások még kaptak újabb adag innivalót. Végül nekünk is azt mondta, hogy kaphatunk még egy kört, ha gyorsak vagyunk :) Elkezdtünk vele beszélgetni, jó fej volt, annak ellenére, hogy manchesteri, érthetően beszélt angolul, csak nagyon gyorsan. Kaptunk tőle egy ingyen kört is én pedig megkínáltam egy kis mézeskaláccsal. A végén még egy olasz lánnyal és sráccal is elkezdtünk beszélgetni, aztán éjfél körül mi voltunk az utolsók vendégek, így mentünk. 

Ma pedig pihenünk, így telt eddig az első külön karácsony. Holnap dolgozunk, de délután jó lenne megint bemenni a városba, mert elvileg holnap lesz a boxing day, amikor megint nagy leárazások lesznek. Nem mintha eddig nem lettek volna, mindenhol 20-50%-os leárazások voltak és ezen felül is voltak még olyan akciók, amiket már ki se írtak. Vagy csak amikor bementél a boltba odakiabálták, vagy csak a pénztárnál vetted észre, hogy kevesebbet fizetsz, mint amennyi ki van írva. Az a vicces, hogy tényleg nem egy boltba jártunk így, hanem kb 3-4-ben. Otthon meg inkább az ellenkezője a jellemző. Majd meglátjuk.

Csütörtöki csavargás

Csütörtökre korcsolyázást terveztünk Szandrával, a barátnőmmel akivel a munkahelyen ismerkedtünk meg. A Media citynél van egy szabadtéri jégpálya, de persze az eső egész délután szakadt. A pálya attól függetlenül nyitva volt, de kb 5 centi vastagon állt a víz a jég felett. Így a korcsolyázást inkább kihagytuk és helyette inkább csavarogtunk a közeli plázában. Ez nem olyan frekventált helyen van, így nem is voltak sokan, kényelmesen tudtunk nézelődni. Hát láttunk szép dolgokat.

A pláza előtt pedig most fel van állítva és négyzet alakú fényfüzér tenger :) A füzérek változtatják a színüket, időközönként is, de külön-külön is. Pl, ha megfogsz egyet, annak is megváltozik a színe. Nagyon jópofa. Csináltunk is egy pár képet.

     

 

Liverpool

Múlthét pénteken elkirándultunk Liverpoolba. Nincs messze, egy óra volt az út busszal és nem is drága a jegy sem. Korán reggel mentünk és először sikerült rossz buszállomásra mennünk. A másikat meg nagyon nehezen találtuk meg, a buszt, amire a jegyünk szólt már rég lekéstük. Szerencsére elég sűrűn indulnak buszok és itt nem nagyon foglalkoznak azzal, ha másik járattal mész, mint amire a jegyed szólt. Csak az útvonal legyen ugyanaz. Így egy kicsit később értünk oda a tervezettnél, de még mindig maradt elég időnk a városnézésre, 

Első körben a dokkok felé vettük az irányt, mert még sütött a nap. Ennek ellenére minél közelebb értünk a vízparthoz annál hidegebb lett és annál jobban fújt a szél. Az út kb fél óra volt kényelmes sétával, nem volt messze. A parton több múzeum is van és Manchesterrel ellentétben itt szuvenír bolt van szuvenír bolt hátán. Csináltunk egy pár képet, aztán bementünk a Liverpool múzeumba mielőtt elkezdett volna esni az eső. Az időjárás itt nagyon bolond volt, 5 percenként változott, először sütött a nap, utána esett az eső, volt egy kis jégeső és 10 perccel később már újra nap sütött. Egész nap ez ment. Sokszor mire elővettem volna az esernyőt, már újra kisütött a nap. 

 

 

A múzeum nem volt rossz, bár elég kaotikus lett berendezve. Teljesen random módon voltak egymás mellé pakolva a kiállított tárgyak, egy dinoszaurusz csontvázat simán betettek a hajók és vonatok közé. Szép kényelmesen végignéztük, aztán mentünk is tovább. Van még ott tengerészeti múzeum, rabszolga múzeum és persze Beatles múzeum is (ide is be akartunk menni, de elég drága a belépő, így majd legközelebb). Sétáltunk még egy kicsit a dokkoknál, bementünk egy két kisebb boltba, csakhogy felmelegedjünk. Itt is van óriáskerék, de itt sem ültünk fel rá. Úgy látszik Angliában nagy divatja van a kerekeknek, Manchesterben is van egy. Lehetett volna hajókázni is egy közeli szigetre, ezt is ajánlották, de most nagyon hideg volt hozzá. Majd még úgyis visszajövünk, amikor jobb idő lesz.

 

 

 

 

A sétálóutcán nézelődtünk egy kicsit a karácsonyi vásárban, ez nagyon hasonló az ittenihez. Ittunk egy forralt bort is, de itt nem karácsonyi bögrében adták. Zárásképpen pedig elmentünk a város két legnagyobb focicsapatának a stadionjához. Ez egy kicsit hosszabb út volt, át kellett menni egy dombon fekvő parkon is. A domb tetején volt egy kilátó, ahonnan az egész várost be lehetett látni. A két stadion között is volt egy szép park egy kis tóval és kanadai ludakkal. Ahogy megálltunk a tó partjánál nézelődni egy kicsit, a ludak egyből odajöttek, abban reménykedve hogy kapni fognak valami kaját. Amikor rájöttek, hogy nem kapnak semmit, akkor vissza is mentek az eredeti helyükre. Aranyosak voltak. A stadionok eléggé körbe voltak építve lakóházakkal, nem lehetett olyan jól rájuk látni, mint például a manchesteri stadionokra. Nekem ezek nem tetszettek. 

 

 

Visszafelé még beültünk egy a buszállomáshoz közeli helyi pubba, mert volt még egy kis időnk. Aztán már nem is kellett sokat várnunk, és jött is a busz. Igaz, hogy az egy órával korábbi busz ért oda akkor, amikor a miénknek kellett volna megérkeznie, de felengedtek rá és bőven volt hely is, így nem volt gond. Közben már rájöttünk, hogy a busz megáll a mi utcánk végén is, így legközelebb nem kell bemenni a belvárosba a központi buszmegállóba, elég csak ide kisétálni :)

Manchester Language Exchange

Van egy manchesteri facebookos csoport, ami azért jött létre, hogy az emberek gyakorolhassák az angol és egyéb idegen nyelveket. Minden szerdán van egy kis összejövetel egy közeli kocsmában, ahol összegyűlnek az emberek - mindenféle nemzetiségűek. Szabi már a múlt héten is volt, én tegnap voltam először ezen a rendezvényen. De nagyon tetszett. 

Tényleg nagyon sokféle ember van, a világ különböző pontjairól. Mindenki nagyon barátságos, mert azért vannak ott, hogy beszélgessenek. Végre sokat beszéltem angolul és egész jól is ment. Beszéltem egy japán egy kínai és egy olasz sráccal, egy-két dolog volt csak amit nem értettem, legtöbbször csak azért kellett visszakérdeznek, mert nem hallottam a zaj miatt. Többször is menni fogunk, már csak egy kicsit bátrabbnak/barátkozósabbnak kellene lennem.

...

Hét közben valahogy sose jutok oda, hogy írjak valamit, így mindig hétvégén szedem össze a gondolataimat. Ez a hét is esemény dúsan telt.

Még az első napok valamelyikén (már nem is emlékszem pontosan melyik nap) volt egy áramszünet a raktárban, az utolsó kb két órában. Persze hazamenni nem lehetett, pedig sok mindent nem tudtunk csinálni a sötétben. Csak a legfelső szinten volt nagyrészt világos és azon a részen, ahol nincsenek szintek. Pár ember beállt csomagolni, mert hát ugye a targetet meg kell csinálni..... Mi csak bujkáltunk :) Nagyon viccesen néztek ki az elhagyatott sorok, mindenki csak otthagyta a kosarát, körülötte a ruhákkal, ahol épp tartott. Mintha valami katasztrófa sújtotta övezet lett volna. Szerencsére csak akkor jött vissza az áram, amikor már a kabátot vettük fel, így ez egy nyugis napra sikerült.

A héten elkezdtünk rendszeresen járni az edzőterembe, ahova beiratkoztunk. Már kipróbáltam három félre órát is, voltam jógán, amit egy magyar nő tartott, egy body combat nevű órán, itt különböző ütéseket és rúgásokat csináltunk zenére ugrálós verzióban (Nekem itt egy kicsit fura volt, hogy úgy csinálnak ilyeneket, hogy nem is ismerik a helyes technikát. Az elején megkérdezte az edző, hogy ki az aki új. Amikor jelentkeztem akkor csak annyit mondott, hogy próbáljam követni, de nem baj, ha lemaradok. Még szerencse hogy az alapokról van fogalmam a karate miatt) és voltam egy body balance nevűn is, ez is hasonlított a jógára. Eddig az utolsó tetszett a legjobban, de ki szeretném még próbálni a többit is. 

Péntek délután/este csajos programot tartottunk az egyik lánnyal. Voltunk a karácsonyi vásáron, ahol forralt boroztunk és édességet kerestünk a fiúknak mikulásra és utána beültünk egy pubba koktélozni. Olyan hatalmas koktélt sikerült rendelnünk véletlenül, hogy teljesen meg se bírtuk inni. Mert itt ugye nem dl-ben vagy más egyéb normális mértékegységben írják ki a dolgokat, hanem adnak neki valami nevet. A nagyobb volt 2 db akciós, így olyat kértünk, ami mint utólag kiderült 2 pint volt. Én nagyon meglepődtem rajta amikor kihozták. Erősnek mondjuk nem volt erős és valami elolvadhatatlan jég volt benne. Elég sokáig ott voltunk (lehetett kb egy óra is, vagy több), de a jégen nem látszódott, hogy elkezdene olvadni. Fura volt. Jó kis este volt, csak én már nagyon fáradt és álmos voltam. Villamossal mentünk be a városba, hááát biciklivel sokkal gyorsabb lett volna.

Amikor hazaértem, akkor Szabi már aludni próbált, így gyorsan bele is csempésztem a csokit és az édességet a cipőjébe, mert ő másnap ment dolgozni. Nagyon meglepődött rajta reggel, nem is tudta hirtelen, hogy kitől kapta és hogy került oda :)