Május végén sajnos bezárt az edzőterem, ahova jártunk, ráadásul kedden tudta csak meg mindenki a hírt, hogy vasárnap lesz nyitva utoljára. Így mindenkit sokkhatásként ért a hír. Aztán az utolsó napokban az egész hely olyan lett, mintha egy középiskolából ballagna el az ember. Mindenki kérdezgette a másikat: "És te melyik terembe fogsz járni?" Más edzőtermek képviselői pedig az előtérben kapányoltak, hogy miért hozzájuk menjünk át. Nagyon furcsa érzés volt.
Sajnálom, hogy bezárt ez a terem, mert szerettünk oda járni. Szép volt, logikusan berendezett és barátságos, mint egy nagy család. Most egy hónapig kipróbáltunk egy másik helyet, de az nem a legjobb. Csúnya, csupasz fehér falak vannak mindenütt, a gépek a falhoz vannak tolva, nem ésszerűen van berendezve és tömeg is van. Úgyhogy most tovább folytatjuk a keresést és reméljük találunk valami hasonlót. Szerencsére egymás hegyén-hátán vannak az edzőtermek, úgyhogy csak találunk valami jót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése