Heaton Park

Csütörtökön nagyon szép idő volt és mivel már a biciklim is megjött és Szabolcsnak is szabadnapja volt, gondoltuk elkirándulunk valahova. Korábban már kinéztünk 1-2 helyet, hogy hova szeretnénk majd elmenni, szabadtéri eddig a Heaton Park volt. Ilyen jó időben nem akartunk múzeumba menni, így ide bicikliztünk el. Útközben néha meg-meg álltunk megnézni, hogy merre kell menni. Egyszer azt is hittem, hogy eltévedtünk, de végül is kiderült, hogy jó irányba megyünk, csak nem azon az úton, amit én kinéztem. Elég hosszú volt az út és sokat mentünk emelkedőn felfelé. Aztán csak megtaláltuk a parkot :)

Ez a város legnagyobb parkja, és itt található Manchester legmagasabb pontja is, egy kis kápolnát építettek oda (a tábla szerint ez egy templom, de inkább kápolnának néz ki). Van itt tó, golf pálya, állatok (őket sajnos már nem láttuk, mert későn értünk oda), voltak vadregényes részei, ami olyan volt, mintha erdőben lettünk volna, volt egy rész, ami lovaknak volt elkerítve. Itt próbáltunk pónit simogatni, de nem volt túl barátkozós.

Körbebicikliztük a parkot, meg-meg álltunk gyönyörködni hol a tájban, hol a ludakban, lovakban vagy csak megcsodáltunk egy ütést a golfpálya mellől :) A park egy részén még egy patakocska is folyik, a kápolnától pedig szép kilátás nyílt a városra.

Mivel elég későn értünk a parkba, nem tudtunk annyi időt eltölteni ott, mint amennyit lehetett volna. Mindenképp vissza fogunk még menni, lehetőleg délelőtt, hogy az állatokat is lássuk. Most elég kevés ember lézengett csak, de gondolom azért, mert hétköznap délután voltunk.

A hazafelé vezető út sokkal kellemesebb volt, nagy részt csak gurulni kellett lefelé :) 

Ami nagyon szimpatikus az angolokban, hogy sose dudálnak le az útról. A biciklis és gyalogos közlekedést elég szabadon értelmezik és ha akkor mész át, amikor a gyalogosoknak piros van, akkor sem dudálnak vagy anyáznak, hanem szépen megállnak és megvárják amíg átmész. A dugóban sem borulnak ki, ha valaki beragad a kereszteződésbe, nyugodtan várnak, amíg tovább lehet haladni.