2014. november 15., szombat

Londoni kirándulás

Múlt hét végén három napot Londonban töltöttünk. Odafelé vonattal mentünk, ami nagyon kényelmes volt, 2 óra alatt kicsi késéssel ott is voltunk. Visszafelé busszal jöttünk, ami időben sokkal hosszabb, több mint 5 óra volt úgy, hogy nem is állt meg a busz sehol. Itt az otthonival ellentétben lehet használni a buszon lévő wc-t, így még pihenőnél sem kellett megállnia sehol a busznak.

Most nem turistáskodni mentünk Londonba, hanem egy előadás miatt és mellette meglátogattunk egy-két ismerőst. Mindkettőnknek sikerült olyan emberekkel is megismerkednie a másik baráti társaságából, akivel vannak közös ismerőseink. Kicsi a világ :) Külön-külön már többször jártunk itt, úgyhogy nem volt nagy gond, hogy most kihagytuk a látnivalókat és ennek köszönhetően a tömegközlekedéssel már egész jól boldogulunk. 

Rékáéknál aludtunk, még péntek este elmentünk velük egy közeli pubba, ahol már korábban is voltunk együtt, és vasárnap reggel is eljöttünk ide English breakfast-t enni. Finom volt, de azért amit mi csináltunk, az jobban sikerült. :)


Az előadás érdekes volt, nagyon tetszett. Egy hong kong-i nő tartotta és nagyrészt a tapasztalatait osztotta meg. Az egész esemény különböző magok hidegen sajtolt olajával volt kapcsolatos, Szabi foglalkozik ezekkel. A szünetekben pedig ismerkedtünk a többi résztvevővel, legtöbben ázsiaiak voltak, de mindenki elég barátságos volt. A végén pedig a belépőjegyek közül kisorsoltak 3-at, kettővel a már forgalomba lévő termékből lehetett nyerni egy-egy dobozzal, a "fődíj" pedig egy új termék volt, amit majd csak februártól árusítanak. Nekem sikerült a harmadikat megnyerni :) Azóta is iszunk egy adagot minden nap és mindketten jobban érezzük magunkat tőle, sokkal energikusabbnak és jobban is alszunk.


Gyorsan eltelt ez a három nap és fáradtan értünk haza. Londonban egész jól értettem az angolokat pl. a boltban, vagy a pubban vagy csak az utcán ahogy elmentek mellettünk. Ahogy visszaértünk Manchesterbe, egyből visszazökkent minden a régi kerékvágásba... Egy kisfiú kérdezett tőlünk valamit az utcán, de én csak félig-meddig értettem, olyan akcentusa volt. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése